Már több mint 700 éve létezik a Magyarország északkeleti részén, az északi-középhegységhez tartozó gömöri-hevesi dombság völgyeiben kiépített település - de a mai, önálló falvak összekapcsolódásából kialakult Ózdról alig fél évszázada beszélhetünk. A hét domb városának is nevezik, ugyanis közúton hét irányból lehet megközelíteni.
Napjainkban sok középvállalkozás működik itt, világcégek települtek be, meghonosodott az elektronikai ipar, fejlődik a lakókörnyezet. Folyik a városközpont szépítése, az egyes városrészek megújítása, az úthálózat korszerűsítése.
LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK
align=left Érdemes a kellemes délutáni napsütésben „végigsétálni" Ózd főutcáján: elindulni a Petőfi tér eklektikus hangulatú épületeinek árnyékából az egyre szépülő városközpont mindig nyüzsgő forgatagába. Álljunk meg a felújított Ózdi Művelődési Intézmények Városi Könyvtár patinás eklektikus épülete előtt a szépen rendezett téren – ide Petőfi Sándor bronz szobrának felemelt karja is invitálja a látogatót.
Azután, elhaladva a város első emeletes épülete, az 1900-as évek elején épült sarokemelvényes Turul-ház mellett, végigkorzózunk egészen a XIX. század végén épült Ív úti római katolikus templomig. Útközben vessünk egy pillantást a szemközti újtelepi kolóniára és a 25 méter magas tornyú református templomra is.
align=right Azután magunkba szívhajuk a Gyár út történelmi levegőjét. A korabeli igényességről, és ha a „falak mögé" is igyekszünk pillantani, akkor a különböző társadalmi státuszú gyári dolgozók életstílusáról is árulkodnak az építészeti emlékek. Nagyamerika ódon utcáinak villasora a gyári főtisztek számára épült - szomszédságában Kisamerika, a munkások egyik kolóniája.
Járjuk körül az Olvasó felújított, műemléki védelem alá helyezett székházát, ami egykor a gyáriak kulturális központja volt, ma pedig újra régi fényében tündökölve szolgálja a kultúrakedvelő közönséget.
align=left Ismerjük meg a Tiszti Kaszinó és Rendezvényház közelmúltban restaurált, eklektikus épületét, amely befogadja az ózdi felsőoktatást, illetve számos rangos eseménynek ad otthont. A Városi Múzeumban (az egykori iskolában) pedig tényeket is megtudhatunk a legendás ózdi vasgyár munkástársadalmának életéről, kultúrájáról.
A múzeumi szemle után, az ipari park kapujában is megállhatunk néhány percre. Képzeljük a kerítés mögötti rozsdás, ütött-kopottan is megható környezetbe az egykori fémes csattogást, a hangyaszorgalmú kohászokat és a műszakváltás életteli forgatagát, amelyre reggel, délután és este, ma is - akár csak a múlt évtizedeiben - a hajókürt messze zengő hangja figyelmeztet.
align=right Azután keljünk útra! A Munkás úton hazafelé bandukoló kohászok láthatatlan lábnyomaiba lépve sodródjunk bele a mába: a valaha Gyújtónak nevezett, most virágba borult, modern épületekkel tarkított csomópontba. A Vasvár úti üzletek kirakatai, a városhoz szervesen hozzátartozó toronyházak világában érdemes eltölteni egy órát valamelyik cukrászda, étterem barátságos falai közt, halk zeneszó és kellemes beszélgetés mellett.
align=left A rövid pihenő után utunk a bolyoki városrészbe vezet tovább, hogy feltérképezzük a közkedvelt strandfürdő környékét, a szomszédos ifjúsági parkkal és a szomorú fűzfák tövében megbújó csónakázó tóval. Olyan ez, mintha a civilizáció kellős közepén életre kelt volna egy talpalatnyi természet: a horgászok, a kempingezők és a szabadidősportok kedvelőinek paradicsoma, ahol különös harmóniában olvadnak össze a természeti képződmények és az emberi kéz művészi alkotásai. Szobrok és emlékhelyek, ligetek és szabadtéri gyermekjátékok kínálnak felüdülést a legfiatalabb és az idősebb korosztály számára egyaránt.
align=right A Városi Stadion, a Thermárium és Tanuszoda, valamint a szomszédos sportcsarnok az aktív élet hívei, míg a város(rész) számos vendéglátó és szórakoztató egysége a könnyedebb elfoglaltságra vágyók igényeit igyekszik megfizethető áron, színvonalasan kielégíteni.
Közúton - gyalogosan vagy közlekedési eszközzel - rövid idő alatt elérhető a szentsimoni városrész nevezetes műemléke, a Gótikus út részét képező római katolikus templom, amelynek román stílusú falait a XIII.. században emelték, belsejében XIV-XV. századi freskók nyűgözik le a mai látogatót is.
align=left Ezen az útvonalon továbbhaladva a - természeti értékekben és egyházi műemlékekben gazdag – Hangony-völgybe juthat a kíváncsi vándor. A vidék névadó települése az érintetlen erdők és hegy-völgyek ölelésében fekvő Hangonyi-tó otthona. Kiváló kiránduló- és horgászhely, vadászparadicsom, amelynek változatos állat- és növényvilága önmagában is vonzerőt képvisel. A bükkösök és az égerligetek mélyén rőtvadak és vadmacskák élnek a fehérhátú fakopáncs, az erdei pinty, a meggyvágó és az egerészölyv szomszédságában, azonban a vidék otthont ad a pelék és a siklók kiterjedt nemzetségének is.
JELLEMZŐ PROGRAMOK
április vége - május eleje
június első hete
páros években, június első hétvégéje
június vége
augusztus vége
november közepe
Borsodi Művészeti Fesztivál:
június második fele
Sajóvölgyi Nemzetközi Folklórfesztivál:
augusztus második hete
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KÖRNYÉKBELI KIRÁNDULÓHELYEK
align=right Ózd szűkebb és tágabb környezete változatos természeti látnivalókat, sportolási lehetőségeket kínál. Az erdős hegyek, a mélybe szakadó völgyek mind hozzátartoznak a Bükk e szép vidékéhez - és az országos Kéktúra útvonalához.
A gyurgyalag hangjától zengő Hódos-völgyén keresztül 25 kilométer hosszú kerékpárút (is) vezet a térség büszkeségéhez, a suvadással keletkezett Arlói-tóhoz. A tó körül kiépült kemping- és víkendövezet hűs, tiszta levegővel, nyári kézműves táborral várja vendégeit.
Számos növénykülönlegességet, vadászkastélyokat és elhagyatott remetelakokat rejtenek a Gyepes-völgy zegzugai. Romantikus hangulatot áraszt a borsodnádasdi csónakázó tavak környéke éppúgy, mint a város egyházi épületei vagy a szomszédos Járdánháza IV. Béla királynak emléket állító kápolnája.
A Bükk északi előterében emelkedik az Upponyi-szigethegység, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet földtani értékekben bővelkedő eleme. Vadregényes vidék az Upponyi-szoros karsztos formavilága és meredek sziklafalai, melynek félelmetes vonulatát a lábánál zúgó, gyönyörű látványt nyújtó Lázbérci-víztározó szelídíti meg.
Ózd kiváló túraközpont. Az utak találkozásában és a határhoz közel fekszik, így remek egynapos kirándulások szervezhetők minden irányba. Nézelődő-kiránduló autózással is egy órán belül elérhető a Világörökséghez tartozó Baradla-cseppkőbarlang, és ezzel természetesen a karszt, illetve Aggtelek és Jósvafő számos más természeti és műemléki látnivalója. De érdemes egy kirándulás keretében átlépni a szlovák határt, és megnézni domicai cseppkő-, illetve a dobsinai jégbarlangot is.
align=left A Bükkön át szép út vezet a közeli, egy órán belül elérhető Szilvásváradra - és akkor már kár lenne kihagyni az onnan mintegy félórányi útra lévő Eger városát. Az első inkább a természet barátainak ajánlott kirándulás kisvonattal, vízeséssel, erdei múzeummal és a lipicai ménessel. A másik a történelem és a műemlékek kedvelőinek ígér szép élményeket a bazilikával, a barokk belvárossal, az egri várral.
A Rimaszombati járásban és Borsod-Abaúj-Zemplénben kialakított "Gótikus út" szinte kínálja magát, hiszen része a szentsimoni templom. A kulturális ajánlat egy útvonalra felfűzött templomai nemcsak építészeti szempontból értékesek, hanem gótikus falképeik, festett berendezésük miatt is.
Szentsimonból indulva a gótikus út hazai állomásai a következők: Rudabánya, Szalonna, Rakacaszend, Tornaszentandrás. A határ túloldalán pedig: Zsípet, Rimaszécs, Jánosi, Orlajtörék, Rimabánya, Kraszkóba, Kiéte, Rimabreznó, Tiszolc.
Kellemes egynapos szlovákiai túra szervezhető a Rozsnyó - Krasznahorka - Betlér útvonalon is. Rozsnyó főtere, Krasznahorka vára (és az Andrássy-mauzóleum), Betlér kastélya változatos látnivalót kínál - és olyat, amiért érdemes utazni.
align=right Alig több mint egy óra alatt el lehet jutni a megyeszékhelyre, Miskolcra is. Az Európa-szerte egyedülálló Barlangfürdőt, a lenyűgöző, négytornyos diósgyőri várat, az ország legmagasabb ikonosztázát őrző görög ortodox templomot és az egyház országos múzeumát; a lillafüredi Palotaszállót, mellette a Hámori-tavat, körülötte a Szinva csodálatos völgyét, és persze a kisvonatozást igazán kár lenne kihagyni!
Kicsit hosszabb túra, de megéri az utazás: a tokaji, illetve tokaj-hegyaljai kirándulás nemcsak a Világörökséghez tartozó gyönyörű táj látványát, de a térség településeinek különleges hangulatát és a világhírű tokaji borok megismerését is kínálja!
VÁROSTÖRTÉNET
align=left A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.
A várost és környékét messze elkerülték a történelem harcai, a hegyes-dombos vidéken az iparosodást megelőző évszázadokan a mindennapos küzdelmet a dús erdők, a kevés és csekély termőképességű szántóföldek hasznosítása jelentette. A nagy változás a XIX. század közepén történt, amikor feltárták a barnaszéntelepeket, és hasznosításukra megépítették a vasgyárat.
A 150 évig tartó kohászkodás mára jórészt történelem, de megmaradt belőle az itt élők műszaki kultúrája, kreatív gondolkodása. Ez mindig is jellemző volt az itteniekre, hiszen a fővárostól való távolság, a kedvezőtlen történelmi sorsfordulók ellenére kellett itt megélniük, új utakat találniuk.
align=right A nehézipari ágazatoknak az 1990-es években megkezdődött tartós visszaesése következtében a város életét és fejlődését meghatározó nehézipai üzemek leálltak, illetve csökkent kapacitással működtek. Mára már olyan kedvező folyamatok indultak be, melyek nyomán új kép alakult ki Ózdról: életképes és a fejlődéshez kapcsolódni tudó településsé vált. Mintegy 40 ezer fős lakosságával Borsod-Abaúj-Zemplén megye második legnépesebb városa. A 28 települést magában foglaló vonzáskörzetével együtt mintegy 80 ezer fő vallja magát az ózdi kistérséghez tartozónak.